A falusi kisboltok jelentős része a tönkre menetel széléhez igencsak közel jutott az elmúlt években, sokan le is húzták végleg a redőnyt. A bolt nélküli települések száma ma 219, négyszer több mint 15 éve.
A magyar bolthálózat európai léptékben nézve az elaprózottabbak közé tartozik, ami azt jelenti a versenyképesség oldaláról, hogy egy bolt kevesebb vásárlót szolgál ki, akik persze így kevesebbet is költenek egy-egy boltban.
A legsúlyosabb gond azonban az, hogy a falu boltja versenyképességben, teljesítményben szerte a világban adottságai miatt eleve hátrányban van a nagyáruházzal szemben. Nagyobb láncban, nagyobb alapterületen egy kifli, vagy zsemle értékesítési költsége eleve kisebb, így könnyebb azt alacsonyabb áron kínálni. De ha a bolt még nagyobb alapterületű is például a kelleténél, régiek a berendezései, akkor még nagyobb a baj. Ez látszik is azon, hogy egy boltra milyen árbevétel jut. A blokkk.com számításai 9374 hazai láncú boltra egyenként 157 millió forintos bevétel jut, míg az 1697 multi bolt egyikére 1,5 milliárd.
A másik nagy probléma a kisboltokban a fejlesztések hiánya. Sokszor ugyanis a kisboltokat anno teljesen más vásárlóerőre tervezték, ezért váltani kellett volna, de nem igazán volt miből.
Pénzcentrum