Hogyan tanulhatnának hatékonyabban a könyvtárosok (is)?

– Miért bűn elszabotálni a könyvtáros konferenciákon a hozzászólásokat?
– Miért nem működik a kiválasztott szakértők általi minőségi folyamat a magyar könyvtárakban? Ezek lehetséges magyarázatát adja az alábbi cikk rövid referátuma (MG):
– Az 1950-es és hatvanas években a frontális tanítás – volt a megszokott, mely szerint a tanár beszél a katedráról, a diákok pedig hallgatják – írja az angolszász szerző. Később ezen igyekeztek változtatni a csoportmunka bevezetésével: a gyerekeket csoportba ültették le, ahol aztán megengedték nekik, hogy egy darabig megbeszélhessék a feladatot. Utána megengedte a pedagógus nekik, hogy az osztály előtt is megosszák gondolataikat. A tudástermelés azonban nem így működik (a szemléletes ábrát ld. a forráscikk elején: link ). Az ugyanis sokkal inkább randomnak tűnő interakciók, vélemények, ellenvélemények, újabb információszerzés, kísérlet stb. során alakul ki. Ezt nevezi a szerző 21. századi tanulási modellnek. (ref.: MG)

Hírforrás:
Education Rickshaw