A dán múzeumok meglátogatása, sőt már a honlapjuk áttekintése során is mindegyiknél találkoztam az intézmények küldetésének kiemelésével – szakszerűen, figyelemfelkeltően és lényegre törően bemutatva az adott intézmény identitását. A tapasztalatcsere során számomra az arculat és megjelenés kezelése szolgált a legtöbb itthon is hasznosítható újdonsággal. A dán muzeális intézmények tudatosan alkalmazzák a branding [márkaépítés] elemeit, mint például a pozicionálást, a történetmesélést, a designt, az árképzést és a kapcsolattartást (vö.: link ). Néhány éve újradefiniálták önmagukat, s azóta megújult erővel érvényesülnek a kultúra és a szórakoztatás piacán. Mind rendelkeznek egy érzelmekre ható történettel, amelynek a látogató is részese lesz, amikor megnézi a tárlatokat, részt vesz egy-egy programon. A nagy márkákhoz élmények kapcsolódnak, és a branding azokra az élményekre épít, amelyet a látogatók kötnek hozzájuk. Az intézmények egyediségüket emelik ki, elhelyezik magukat a hasonló kulturális intézmények között, s célközönségüket is meghatározzák – bár az általánosan elmondható, hogy a múzeumlátogatók körét minden múzeum szélesíteni igyekszik. A branding a legfontosabb érzékszerveinkre – a látásra és a tapintásra – hat elsősorban. Magában foglalja a termék – esetünkben a múzeum – nevét, felépítését, a “csomagolását”, a hirdetéseket és más marketinganyagokat, mint a weboldalt is. Ez az első szembetűnő elem, amivel a látogató találkozik. Ezután jön az alkalmazottak megjelenése és minden olyan mögöttes jelentés, ami a külsőségekhez kapcsolódik.
Néhány pl.:
– We Have the Objects! – A tárgyak nálunk vannak! (Dán Nemzeti Múzeum) link
– Go Slow – azaz Lassulj le és élvezd a művészetet, ami körülvesz! (Ny Carlsberg Glyptotek) link
– Five Ships – 1000 years of History – azaz Öt hajó – 1000 év történelme (Viking Hajó Múzeum) link
Magyar Múzeumok