A Data Envelopment Analysis (DEA) módszertanával vizsgálták a spanyol egyetemi könyvtárak hatékonyságát 2008 és 2012 között, különös tekintettel a munkaszervezésre, illetve a humán erőforrással való gazdálkodásra, a személyzet “kezelésére”. Általános megállapítás, hogy a könyvtárak mind általában, mind technikailag magas szintű hatékonyságot mutattak. Kétségtelen, hogy néhány könyvtár esetében 60% alatti hatékonyságot mértek, és ezeknél szükség van a humán erőforrás szervezésének javítására; éppen ezért fontos annak meghatározása, melyek azok a hatékony könyvtárak, amelyek referencia-modellként szolgálhatnak.
A vizsgálat azt bizonyította, hogy a kereszthatékonyság (cross-efficiency) igen hasznos eszköz lehet a leghatékonyabb könyvtárak azonosítására, mivel a vizsgálatban használt más módszerekkel koherens eredményeket adott, továbbá a “maverick” index számítása révén lehetővé teszi a hatékonysági érték megbízhatóságának ellenőrzését is. Megállapítást nyert, hogy összefüggés van a hatékonysági adatok és a könyvtár szervezete (szervezettsége) között. Bebizonyosodott, hogy azokat a könyvtárakat, amelyek hatékonyabban használják humán erőforrásaikat, központosított struktúra és az automatizálás minden előnyének kihasználása jellemzi. Ezekben a könyvtárakban kevesebb a központi könyvtárban dolgozók száma, mint a kevésbé hatékonynak mért könyvtárakban.
Végső konklúzióként javasolható, hogy a kevésbé hatékony könyvtárak központosítsák az olyan transzverzális munkafolyamatokat, mint pl. a könyvtárközi kölcsönzés vagy a beszerzés, és csökkentsék a személyzet létszámát az automatizáltan, elektronikusan is megoldható folyamatok esetében. (A spanyol egyetemi könyvtárak rangsora munkaszervezési szempontból; ref.: Mohor J.)
– Szólj hozzá! link
Humanus