A tanulmány szerint a kitűzött célokból szinte semmi nem teljesült, a 14 ezer milliárd forintnyi támogatás csak arra volt elég, hogy a magyar gazdaságot a víz felszíne felett tartsa, de érdemi változásokra már kevés volt, főleg a pazarlások miatt. Ezért Magyarország felzárkózása lelassult, sőt visszájára is fordult.
A tanulmányban kiemelik azt is, hogy a magyar gazdaság kórosan függ az uniós támogatásoktól. A lakossági fogyasztás ebben az időszakban 5,3 százalékkal csökkent, de uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzeső ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalékos lenne a visszaesés.
A tanulmány megállapítja, hogy bár jutottak pénzek az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, de azok felaprózottsága és a koncepció hiánya miatt nem érték el hatásukat, nem sikerült átütő strukturális változásokat elérni. (444)
– Példa: a közvilágítás-korszerűsítésre kiírt uniós pályázatokat. A tanulmány szerint uniós források nélkül egyetlen ilyen beruházás sem valósult volna meg, ráadásul a lecserélt lámpák sem teljesítenek jól. (Direkt 36)