A világ könyvtárai, köztük a legszámottevőbb gyűjtemények már egy ideje felismerték, hogy a szakma túléléséhez a katalógusadatok elérhetőségének és újrahasznosíthatóságának fokozásán keresztül vezet az út. Ezért is tették le voksukat az új anglo-amerikai forrásleírási szabályzat, a Resource Description and Access (RDA) bevezetése mellett. A szabályzat nemzeti átültetése mindenhol jelentős projektek keretében, a könyvtárak megfelelő összefogása mellett zajlott. Fontos elem volt a szakma “RDA-tudatossá” tétele. Ehhez kíván hozzájárulni a cikk azzal, hogy a RDA-t még csak messziről méricskélgető kollégák számára egy példán keresztül illusztrálja, miként változhat meg a jövőben a könyvtári katalogizálás.
Az FRBR megközelítés lemond a kiadványcentrikus látásmódról. Praktikusan: entitásleírásokat hozunk létre, majd ezeket összekapcsoljuk egymással, az adatok jelentős részét külső névterekből véve. Az RDA tehát munkafolyamataink újragondolására ösztönöz.
A bibliográfiai tételek funkcionális követelményeire vonatkozó IFLA-zárójelentés, amelyet az angol rövidítés után a legtöbben FRBR-ként ismerünk, 2006 óta magyar nyelven is elérhető, és a szakmai fórumok egyik legfontosabb hivatkozási forrása lett. Kidolgozását mindenekelőtt a változó műszaki és gazdasági környezet, illetve – jelentős részben – a közös katalogizálás gyakorlatának elterjedése indokolta. Nem egy kollégánk úttörő módon járult hozzá a dokumentumban foglaltak egy részének gyakorlatba való átültetéséhez, az FRBR-alapú katalogizálás hazai megvalósítása és elterjesztése ugyanakkor az RDA honosításával teljesedhet ki. (Dancs Szabolcs)
Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2017/2.