A könyvtár marketing-tudatosságának egyik mutatója…
Felmérések szerint 5% alatt van azon használók száma, aki a keresést a katalógusban kezdi. Szerencsés eset, ha a katalógus a könyv címoldalát is megmutatja, s így gyorsan azonosítható pl. a színes szagos útikönyv. Ennek hiányában a használó méginkább fordul közvetlenül a könyvespolchoz, ahol azok kinézete tájékoztat a tartalom minőségéről. Ahol azonban könnyen mellbe vágja a szakrend, mely máshol akár segít a keresésben, itt azonban rendesen megbonyolítja a helyzetet: a keresett országról, városról szóló könyvek a használó szempontjából érthetetlen módon vannak (szerző szerint) szanaszét szórva. Mindez azon túl, hogy többletidőt okoz, könnyen fel is bosszantja a használót, s a kellemetlen fontoskodó képet (imázst) is ragaszthat a könyvtárra, könyvtárosra.
A link -n látható első két fotón a kaposvári közkönyvtár polca a használóorientált eljárást alkalmazza, a második kettőn a hagyományos, a szolgáltató (szabvány) szempontjai szerinti polcrendet mutatja.
Ja, és a minőségirányítás szerint a használó elvárásai határozzák meg a minőséget! (MG)
KIT-információ