A Gale Cengage adatbázis-szolgáltató és a folyóirat felmérése szerint a DHT (“digitális humán tudományok”) projekteket támogató szolgáltatások igen sokféleképpen vannak jelen a könyvtárakban az ad hoc szolgáltatásoktól (41%) kezdve a DHT központokig (17%). A könyvtárat célszerű nem szolgáltatóként, hanem kutatási partnerként pozicionálni – így látja a válaszolók 63%-a.
Milyen típusú projektekben támogatják az egyetemi könyvtárak a DHT-t? Digitális tudományos kiadásban, amely szabványos kódolási megoldásokat alkalmaz (példák: Victorian Women Writers Project, Shelley-Godwin Archive). Jellemzőek még a digitális könyvtárak és más digitális gyűjtemények, amelyek tömeges letöltést és elemzési-vizualizálási lehetőséget nyújtanak (DocSouth Data) és az oktatáshoz is kapcsolódnak. A használóképzés keretében tanítják a szövegelemzés (szövegbányászat) eszközeit és technikáit. A tapasztalatokat felhasználják a digitális pedagógiában (szövegkezelő eszközök, online kiállítások).
A könyvtárak szolgáltatókból megbecsült kutatási partnerekké válhatnak. Ez akkor valósulhat meg, ha kitartóan érdeklődnek a kutatások iránt, keresik az együttműködési lehetőségeket. Meglévő erősségeikre (a tudomány ismerete, információszervezési tapasztalatok, műszaki eszközök alkalmazása) építve vállalnak részt az együttműködésben, és végzik a megőrzési, metaadatolási feladatokat, elhelyezik a digitális objektumokat az intézményi repozitóriumokban. Új kutatási készségekre, új eszközök és technikák elsajátítására, sőt a hibázásra is lehetőséget adó kísérletezésre is szükség van. (Digital humanities in libraries; ref.: Hegyközi I.)
Humanus