Nehéz lefordítani a “literacy” kifejezést. Itt írásbeliségnek magyarítjuk (amely egyszerre jelent írni-olvasni tudást, és műveltséget, olvasottságot). A WMLN (World’s Most Literate Nations) rangsor ez utóbbi jelentésre gondol, amikor a világ nemzeteit olvasási szokásaik és az ezt támogató eszközeik alapján állítja sorba. A rangsor – amelynek részletes elemzését olvashatjuk John W. Miller and Michael C. McKenna most megjelent World Literacy: How Countries Rank and Why It Matters című könyvében – öt indikátort vesz alapul: könyvtárak, újságok, az oktatási rendszer fejlesztésére fordított befektetések (input), az ugyanitt megjelenő eredmények (output), és informatikai felszereltség.
A művelt társadalomban az olvasottság vitatatlanul döntő szerepet játszik: nemcsak az egyének, de egész közösségek is áldozatokat hoznak a műveltség megszerzéséért. Ahol a műveltség nem képezi az értékrend fontos részét, gyakran elmaradottak, tagjai mind szellemileg, mind fizikailag alultápláltak, emberi jogaik és méltóságuk csorbát szenved, gyakrabban fordul elő erőszak és durvaság.
A WMLN rangsor célja ezért tehát az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a műveltség, az olvasottság megszerzése, erősítése egy társadalomban kritikus fontosságú a világ jövőjének építésében.
Az összesített rangsorban a 61 vizsgált ország között Magyarország a 29. helyen szerepel, az első három helyen pedig sorrendben Finnország, Norvégia és Izland áll.
A most közzétett kutatásban az egyes indikátorokat külön-külön is vizsgálhatjuk:
– Újságok (az egy főre jutó napilapok száma, a nyomtatott példányszámok, az online kiadások száma és az exportra juttatott napilapok száma alapján):
1. Finnország
2. Norvégia
3. Németország
… 21. Magyarország
… 61. Kolumbia
– Könyvtárak (a felsőoktatási, a közművelődési és az iskolai könyvtárak száma, valamint a közkönyvtárak állományának nagysága alapján):
1. Észtország
2. Lettország
3. Norvégia
… 9. Magyarország
… 61. Kína
– Input az oktatás területén (alapul véve a tanköteles kort és az oktatásra fordított pénzt a GDP-hez viszonyítva):
1. Brazília
2. Izrael
3. Mexikó
… 58. Magyarország
… 61. Szingapúr
– Output az oktatás területén (a PIRLS és a PISA felmérések ide vonatkozó eredményei alapján):
1. Szingapúr
2,5. Finnország és Dél-Korea
… 18,5. Magyarország
… 61. Panama
– Informatikai felszereltség (a számítógéppel felszerelt háztartások arányából):
1. Hollandia
2. Izland
3. Dánia
… 32. Magyarország
… 61. Botswana (ref.: Kámán Veronika, Könyvtárostanárok Egyesülete)
CCSU