A munkaképességet meghatározó kiadásokra (az egészségre, közlekedésre és oktatásra) ötször annyit költenek a magas bevétellel rendelkező családok, ezáltal a szegényebb rétegek alapvető hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. A kultúrafogyasztás esetén majdnem kilencszeres a különbség.
A kiadások alapján tehát megállapítható, hogy az életszínvonalbeli különbségek kis mértékben csökkentek. Ezeket az eredményeket részben befolyásolhatja, hogy a KSH változtatott a lakosság fogyasztásának mérési módszerein. Ezáltal a 2015-ös adatok a korábbi évek adataival csupán korlátozottan vethetőek össze.
Hírforrás:
Pénzcentrum
Pénzcentrum