…miközben a könyvtárak igyekeznek meghonosítani új információtechnológiai elemeket már évtizedek óta szolgáltatásaikban, s folyamatosan megújulnak a változó társadalmi, technológiai környezetben, addig az általános társadalmi imázsuk még mindig a hagyományos fizikai alapú információhordozók világához köti őket (könyvtár mint könyvraktár). Ez igen veszélyes tendencia akkor amikor az információ egyre inkább elválik annak fizikai hordozójától, s az azt megjelenítő hagyományos intézményi struktúráktól. Ezzel párhuzamosan pedig számos hagyományos könyvtári szolgáltatás felé egyre csökken az érdeklődés.
A szerző szerint a könyvtári automatizálás nagy öregjei elkövették azt a hibát, hogy a könyvtárak imázsát továbbra is az információ és adat hordozásának eszköz és módszertani hátteréhez kötötték hozzá. Ehelyett a hangsúlynak a segítő, információközvetítő, szolgáltató funkciókra kellene helyeződnie, s kellett volna már régóta is.
Amennyiben a könyvtáros hasznos segítőtársként járul hozzá a felhasználók információs igényeinek különféle szempontú kielégítéséhez, az egész szervezet önképét az állományközpontúság helyett a szolgáltatásközpontúság hatja át, ilyen módon válhat fenntarthatóvá a könyvtár. Új felhasználói sztereotípiákra van szükség, ahol a könyvtáros az a fontos személy, a könyvtár pedig az a tér ahol az információ tudássá transzformálódik.
Németh Márton blogja