Az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent Magyarországon a könyvolvasók száma és a könyvek olvasásával töltött idő ? derült ki a Központi Statisztikai Hivatal 2013-ban az olvasási szokásokat felmérő kutatásából. Míg 1986/87-ben még minden második megkérdezett olvasott a megkeresés előtti napon, addig 2009/2010-re ez már csak minden negyedik emberre igaz — áll az anyagban. A lakosság olvasással töltött átlagos ideje 1986/87-hez képest 2009/2010-re (az internetezést is az olvasáshoz sorolták) a szabadidő jelentős emelkedése ellenére is átlagosan napi 13 perccel rövidült. A számok lesújtónak tűnhetnének, ám árnyalja a képet, hogy Magyarországon is egyre többen olvasnak e-könyvet.
Hammer Ferenc szociológus-médiakutató is arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben sokan keseregnek az olvasás visszaesésén, a mai fiatal generációk nagyságrendekkel több szöveget olvasnak és állítanak elő, mint a szüleik korosztálya. A könyv és a ‘nem könyv’ közti határvonalak pedig elmosódnak.
A nyolcvanas évekhez képest Magyarországon ma már sokkal több cím jelenik meg, ám a korábbiaknál jóval alacsonyabb példányszámban. Míg korábban a könyvtár és más intézményrendszerek segítették a tisztánlátást a könyvek között, ma sokkal nehezebb szűrni, hogy mely tartalmak fontosak. A végtelen számú digitális szöveg esetében ez még nehezebb — állítja Nyáry Krisztián. Ugyanakkor szemben a nyomtatott könyvvel, az e-könyv ‘nem kerül le a polcokról’, nem fogy el, így hosszú évekkel a megjelenés után is fellelhető — hangsúlyozza Farkas István.
Prím