az információforrások egyre növekvő elérhetősége sokkal gyorsabban változtatta meg a használók elvárásait és szokásait, mint ahogy a könyvtár képes saját eszközeit módosítani és naprakésszé tenni. Az OPAC fejlődése a ‘használóbarát’ felület kialakításával kezdődött, majd következett a (pl. a bibliográfiai tétel mellett a címlap képének megjelenítésével) ‘gazdagított’ és a használók egymás közti interakcióját lehetővé tevő ‘közösségi’ OPAC. A használói szokásokhoz igazodva a fejlesztés következő lépése a legnépszerűbb keresőhöz való hasonlóság kialakítása volt, így jött létre a ‘Google-like’ OPAC. Két probléma maradt még megoldatlan: a különböző helyeken, illetve a könyvtári állományban és a neten található információkat külön-külön kellett keresni. Ezek integrált keresési lehetőségét a next genaration catalogue bevezetése oldotta meg; ezek a discovery toolként is emlegetett eszközök tették lehetővé, hogy a használó a könyvtár által hozzáférhetővé tett valamennyi forrásban egyszerre tudjon keresni. (ref.: Mohor J.)
Humanus