A Kongresszusi Könyvtárban (LoC) régi mikrofilm-olvasót tettek abba a terembe, ahol azok a gépek voltak, amelyekben a számítógépes katalógusban kereshettek a használók. Most az egész épületben wifi van. (A cédulakatalógusok már régóta a pincében vannak, ahol iskolás gyerekeknek mutatják relikviaként őket.) A behálózott viszonyok között a könyvtárak újragondolják fizikai és virtuális tereiket: a LoC pl. az egyéni tanulás lehetőségét one-stop-shop-szolgáltatássá (mindent megkap egy helyen) alakítja, webes megjelenésük pedig hasonul a Facebook vagy az Amazon online könyváruház stílusaihoz. A digitális és fizikai változások egymásra építenek.
Újraalkotják a könyvtár online stratégiáját, központosítják az 1990 óta a könyvtár több részlegéből weben megjelenő tartalmakat — ahogyan a sok különálló olvasóterem helyett is egy nagy lesz.
A napi 11.000 beérkező új dokumentumot pedig — eddigi gyakorlatukkal ellentétben — kísérletükben már a teljes feldolgozás előtt a használók rendelkezésére kívánják bocsátani. (ref.: MG)
Washington Post