Humán értelmiségiek közötti baráti beszélgetés során merült fel az olvasási igény, gyakoriság. A részt vevő magyar szakosok mindegyike tonnaszám olvas papír- illetve elektronikus szövegeket, jogszabályokat, szakcikkeket, levelezést. Munkájuk után általában a hátuk közepére sem kívánják a hagyományos, elmélyült, az olvasás élvezetét, inkább valami egészen mással szeretnének foglalkozni, legyen az testmozgás vagy pihentető beszélgetés, szocializálás. Így az ő célcsoportjuk becserkészése nem olvasásközpontú marketingfogásokat kíván a könyvtártól — vagy ha mégis, akkor annak nagyon koncentráltnak kell lennie.
Mikulás Gábor