A nemzeti bibliográfiának a világhálóra való átvezetése gyakorlati teendőket igényel, melyek rövid idő alatt elvégezhetők, de egy alapjaiban más gondolkodásmódra van szükség. A kilencvenes években lezajlott változásokat sem emésztette még meg a könyvtárügy: a feltárás gyakorlatát és termékeit még mindig nem sikerült következetesen a digitális korszak használati forgatókönyveihez igazítani. Az pedig nem valószínű, hogy az információs szektor változásainak irama lelassul: további változások várhatók. Ezért a könyvtárügynek meg kell próbálnia, hogy a változás központjává váljék, azaz csatlakoznia kell az új fejlemények mozgatóihoz, és ezeket formálnia. Ehhez pedig főleg több rugalmasságra és nyitottságra van szükség.
A jövő nemzeti bibliográfiája már a világháló integráns része, struktúrája pedig egy gráf a világhálón, előállítása a globális ‘adat-ökoszisztéma’ egyik folyamata. Meghatározó minőségi jellemzői a perzisztencia, átláthatóság, utóhasznosítás és a hálózatba ágyazottság foka. (ref.: Murányi L.)
Humanus