Át lettünk verve. Ezt nem én állítom, hanem az őszes úr, aki megszólít az Országos Idegennyelvű Könyvtárból (OIK) kifelé jövet, de igaza van, valóban át lettünk verve. Nem grandiózus csellel — pofonegyszerűen. Nem sorskérdések lettek elcsalva tulajdonképpen, csak egy szimpla, esős, őszi hétfő este. Nem mintha az OIK ne lenne kellemes hely, mindenki előzékeny, és nyugalom van, csend; az OIK egészen olyan, mint egy könyvtár.
Miután aktualitásokról nem esett szó, nagyon vártuk a kérdések idejét. Gondoltuk, a miniszterelnöki főtanácsadónak, aki korábban az ország legfőbb kultúrpolitikusa volt, csak van mondandója, de legalább véleménye például a Kerényi Imre gründolta Nemzeti Könyvtárról, illetve a könyvesszakma jó részét felháborító több százmilliós dotációról. Vagy a ‘filmreformról’. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetéséről. Arról, hogy a könyvtárak és közgyűjtemények működésére szánt pénz a vonatkozó szakszervezetek számítása szerint a fele a négy-öt évvel ezelőttinek…
Népszabadság