Szakértői becslések négymillió közelébe teszik Magyarországon a digitális analfabéták számát, azaz közel minden második magyarra igaz, hogy nem képes kezelni a számítógépet. E szám csökkentése, illetve a jelenség felszámolása a hazai gazdaság szempontjából is kiemelt kérdés, ennek első lépése pedig a számítógép-ellátottság és a széles sávú internethez való hozzáférés bővítése. A PC-használathoz nem értők nyilvánvaló hátrányt szenvednek el a munkaerőpiacon, illetve szociális szempontból a közösségi kapcsolattartás terén is. Az ‘írástudatlanság’ visszaszorítása az e-kereskedelem és az e-közigazgatás felfutásának is előfeltétele.
A digitális írástudás és eszközhasználat fejlesztéséhez olyan pedagógusokra lenne szükség, akik szintén rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal. Az online eszközhasználathoz az oktatás vagy a szülők úgy viszonyulnak, mint ha az elsős gyerekeket az írás és olvasás tanítása helyett egy tolltartóval szerelnék fel, és várnák, hogy így majd megtanulnak írni és olvasni — fogalmazott Ollé.
Soltész úgy látja, a ‘digitálisan ellenállók’ nagy része nem is kíván bekapcsolódni az információs társadalomba, úgy gondolja, hogy az infokommunikációs eszközökre nincs is szükség — vagyis már régen nem materiális okok miatt nem használ a felnőtt lakosság közel fele számítógépet. A szakember szerint az úgynevezett mélyhasználat nagyon hiányzik a fiatalok internethasználati szokásaiból. Az információs írástudás azt mutatja meg, hogy a digitálisan írástudó milyen szinten használja az eszközöket.
SG