Vége a Klog-nak… — továbbra is szakmai paradigmaváltásra várva

Volt, hogy egy könyvtári potentát azt gondolta, hogy vannak a klogok és vannak a klogok… 😀
— Kedves olvasóim, klogos kollégák. Már sokszor volt olyan, hogy abba akartam hagyni, aztán mindig sikerült valahogy tovább lendülni. Mindig megvolt az az akarás, hogy meg tudom csinálni, a klog olyan dolog, amit érdemes csinálni. Néha felhúztam magam, akkor mérges voltam, aztán lenyugodtam, és dolgoztam tovább. Most már nincs ez sem, és ezt a bejegyzést is azért írom, hogy becsülettel tudjam lezárni az egészet.
— Ez a klog-dolog egészen kiváló és pótolhatatlan szerepet töltött be. Önzetlen szakmai ismeretterjesztés, önálló és időnként lázadó vélemények fórumává vált, segített a szakmába integrálni új eszközök tényleges használatát. Civilként ennyire futotta, ne okold a szakmai szervezeteket, ha mögé álltak volna, akkor csúnyább ‘halála lett volna’ a rendszernek: mint amikor egy szépfiú elhízik, kopasz és tehetetlen lesz, szemüvegét és papucsát keresgélő megalkuvó. Mert pont a speciális tartalmi elvárásokat hozták volna be, azaz az a fűszer illant volna el, ami az egészet izgalmassá tette.
Hidd el, jó páran belekuncognak a zsebkendőjükbe örömükben (a nyílt felkacagás ismeretlenül őszinte tett lenne), ez azonban mellékes. Amit tettél, az jó volt. Talán a küldetését is teljesítette.