Az OCLC 2010-es adatai… Nem túl frissek, de tekintve a begyűrűzési időt, érdemes nézegetni őket…
Már 2005-ben is csak a felhasználók 1%-a kezdte az elektronikus keresést a könyvtári weboldalakon, és ez az arány 2010-re nullára csökkent.
– A használók 91%-a elégedett a keresőrobotok által szolgáltatott találatokkal (ha kételyeik vannak, akkor is legfeljebb más keresőrobotokkal ellenőrzik az adatokat), az amerikaiak 69%-a gondolja úgy, hogy ezek a találatok éppen olyan megbízhatóak, mint a könyvtári információk.
– A megkérdezetteknek 21%-a mondta azt, hogy kevésbé használja most a könyvtárakat, mint 5 éve. (Ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy a könyvtárak fő feladata az információszolgáltatás.)
– A főiskolások esetében az egyes referenszművek használata 25%-kal esett vissza, a kutatásaikhoz 13%-kal kevesebben kértek segítséget a könyvtárosoktól, az adatbázisok könyvtári használata 9%-kal esett vissza, a nyomtatott kiadványokat 6%-kal kevesebben használták, és még a szórakoztató olvasmányoknál is volt egy 4%-os visszaesés.
– A megkérdezettek egészét tekintve 39-ről 28%-ra esett vissza a kutatáshoz való segítségkérés; a könyvtáron kívüli szakértőktől való segítségkérés (ask-an-expert) öt év alatt 15-ről 43%-ra nőtt (ez 186%-os növekedés), miközben a könyvtári online referensz igénybevétele (ask-a-librarian) 10%-ról 8%-ra csökkent.
– Ennek alapján arra lehet számítani, hogy a könyvtárak online használata 2034-re meg is szűnik. Ugyanez a visszaesés tapasztalható az elektronikus folyóiratok és az online adatbázisoknál is (kivéve a 18-24 éves korosztályt, ahol ez a szám 53-ról 58%-ra emelkedett). A közösségi oldalakon a könyvtárak is megjelentek, de a reagálásuk nem elég gyors és nem eléggé összehangolt. (ref.: Mándy G.)
Humanus