A hálózaton belül rendkívüli előnye van annak a szereplőnek, aki ismeri valós vagy lehetséges fölhasználóit / vevőit / partnereit. Így például a Google már több mint 10 éve gyűjt rólunk és keresési szokásainkról (igényeinkről) adatokat, és jól ismer bennünket — valószínűleg jobban, mint mi azt szeretnők. Ez az adathalmaz stratégiai fontosságú a Google számára, hiszen erre építi / építheti a jövőjét és döntéseit. Az ún. közösségi szűrő, illetve ajánló rendszerek (collaborative filtering, recomendation systems) hatalmas lehetőségeket teremtenek, a közönség is hihetetlenül vonzónak és veszélytelennek(!) találja őket. Az Amazon rendszerébe például milliók lépnek be naponta, akiknek ‘minden szavát, sőt gondolatát’ már szinte előre kitalálja a rendszer.
De mi, könyvtárosok, alig ismerjük olvasóinkat. Feltételezéseink vannak, de már az is különleges helynek számít, ha valahol az olvasó beszerzési javaslatot tehet, vagy ahol a keresett művek, illetve témák szerepet játszanak a gyarapítási politika alakításában. Szemérmesen eltekintünk az előttünk kínálkozó helyzeti előny kihasználásától, vagy valójában nem vagyunk felkészülve a szisztematikus adatgyűjtésre és feldolgozásra. Pedig sokat tanulhatnánk az említettektől, és valószínűleg nem egy alkalommal más döntéseket is hoznánk, ha ilyetén tudásunkat felhasználnánk. Így például hallatlanul sok lehetőség rejtezik integrált könyvtári rendszereink kölcsönzési naplófájljaiban (ha megőriztük őket), melyek összekapcsolva az olvasói státusokkal nagyszerű profilalkotást eredményezhetnének a különféle olvasói csoportok tipizálható igényeire vonatkozóan. (Sennyey P.–Kokas K.)
— Egy hazai könyvtári szaklap szerkesztője azon értetlenkedett néhány éve, hogy mit kereshet a könyvtárban a CRM. De a használói és állományadatokkal való gazdálkodás szélesebb körben is hasonló helyzetben van, idehaza és külföldön egyaránt. A kiskereskedelmi vállalkozások ezalatt már arra is képesek, hogy a múlt adatainak felhasználásával a jövő igényeit is előrejelezzék. Ismét egy terület, melyben döntéshozóink 15-20 éves lemaradást mutatnak? (MG)
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás