Az északi országok könyvtáros egyesületeit európai, sőt bizonyos elemeiben globális trendek befolyásolják. A hagyományos könyvtárkép az alapjaiban kérdőjeleződik meg. Az elektronikus szolgáltatások robbanásszerű térhódításával egyidőben kényszerül rá mindenütt a szakma arra, hogy a könyvtárnak, mint fizikai térnek a funkcióit újrafogalmazza. Egyre többen hozzák szóba nálunk is a harmadik hely koncepciót, mely a fizikai térben zajló szakmai átalakulási folyamat egyik fontos vetülete.
Az újrafogalmazott, ám ugyanakkor stabil alapértékekkel, identitással bíró könyvtári szféra intézményeinek, szolgáltatásainak pedig a társadalom irányában interaktív módon kell megjelennie. A fő cél, hogy a közpolitikai, szakmapolitikai erőtérben a saját felhasználói legitimálják a könyvtárakat, mint intézményeket, illetve a könyvtárosok munkáját. Ennek eléréséhez pedig mindenhol elengedhetetlen kitalálni a könyvtárat, mint márkanevet. A különféle szakmai könyvtáros civil szervezetek pedig kommunikációs stratégiáikból levezethető cselekvési programjaik révén eredményesen alakíthatják ezt a könyvtári márkát. E pozicionálási kísérletekből adok a cikkben ízelítőt. A könyvtári márkanevet egyszerre kell a belső szakmai nyilvánosság és a külső felhasználók felé felépíteni. A növekvő felhasználói vonzerő, a márkanév súlya pedig fontos adalékként szolgálhat a fenntartó irányában, a döntéselőkészítő folyamatban való szakmai álláspontok artikulálása során. (Németh Márton)
Könyv Könyvtár Könyvtáros