Az integrált könyvtári rendszerek s egyéb korszerű technológiák megjelenése olyan eszközt adott a témával foglalkozó kutatók kezébe, amely adatok arzenálját képes szolgáltatni a könyvtári gyűjtemény tartalmi és használati szempontú értékeléséhez.
A szerzőpáros azt a következtetést vonja le, hogy az egyes könyvtáraknak kevesebb jogi és több orvostudományi művet kellene beszerezniük, jóllehet kézenfekvőnek tűnik, hogy előbbiek esetén célszerűbb a beszerzési megbízások (approval plan) helyett a címenkénti mérlegelés lehetőségével élni. A kölcsönzési adatok helyes értelmezéséhez azonban egyéb tényezőket is érdemes számításba venni: így például az egyes könyvtárakra jellemző könyvhasználati szokásokat. Hasonlóképpen érdemes a főkategóriákon (jogtudomány, orvostudomány) túl az alkategóriákat is szemügyre venni, hogy lássuk, e két területen belül is melyek azok, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tartanak számot. Tovább árnyalhatják a képet a digitális dokumentumok használatára vonatkozó adatok.
Mindent összevetve, korábban nem állt a könyvtárosok rendelkezésére olyan eszköz, amely az állományhasználat ilyetén részletekbe menő elemzésének lehetőségét nyújtotta volna. A gyűjteményszervezés szempontjából hatalmas potenciál rejlik a korszerű technológiák ilyen célú alkalmazásaiban. (ref.: Dancs Sz.)