Fűzfa Balázs irodalmi tankönyveinek megszületése, megjelenése korszakhatár.
Nem a totalitása (vagy mondjuk inkább: teljessége) miatt az, amelyben a különböző művészetek, eszmék, stílusok, alkotások közötti hálót szövögeti, hogy az adott korok gondolati, érzés- és értékrendszerét minél jobban felmutassa a diákoknak, s az összefüggéseket megértesse. Az efféle teljességre már mások is törekedtek. Az interdiszciplináris oktatásnak sok harcosa volt és van, akik nem felszeletelve akarták, akarják átadni a világot a következő nemzedéknek.
Nem is azért korszakhatár a 11. és 12. osztálynak szóló irodalomtankönyv á la Fűzfa, mert kreatív feladataival, folyamatos provokációs aktivizálásával szinte kényszeríti a diákok gondolkodó csoportját, hogy kibonthassa, fejleszthesse a képességeit, alkalmazza meglévő ismereteit, s a tudás megszerzése során maga is alkotó legyen, ne csak bamba befogadó, mint a poros és porosz iskolarendszer kis bakáiként mi voltunk. Ez a fajta könyv- és tankönyvalkotás, ez a fajta bevonás, bevonódás az értékek és mértékek mélyére, százévesnél is régibb eszme, s gyakorlat boldogabb tájak oktatási intézményeiben.
Nógrádi Gábor