— Melyek a meghatározó nemzetek az EP-ben, amelyek a szálakat mozgatják? — O. P.: Némileg leegyszerűsítve az alapfelállás a következő. A bizottságban a jogszabálytervezeteket német ízlés szerint vetik papírra. Amikor a szöveg bekerül a parlamentbe, a britek felékesítik az anyagot a saját cirádáikkal. Aztán általában a szavazás előtt pár perccel felébrednek a franciák, a spanyolok meg a kelet-európaiak, és megpróbálnak még valamit módosítani az anyagon. Vannak persze olyan nemzeti ügyek, amelyekre riadóztatják az egyes országok képviselőit, és akkor a franciák, a spanyolok, a hollandok vagy a svédek is nagyon komolyan tudnak hatni a folyamatra. Mind a németek, mind az angolok hihetetlenül felkészültek, ami a mögöttük álló közigazgatást jellemzi. Amikor beülök egy-egy bizottsági ülésre, viszonylag felkészültnek gondolva magam, mindig pironkodom, amikor a német kolléga benyúl a táskájába, és elővesz egy köbméter háttéranyagot. Náluk az állam nem rest, hogy kutatóintézetek sokaságát tartsa fenn, és mire az EU-ban napirendre kerül egy kérdés, nekik már van három kész forgatókönyvük. Ettől mi, magyarok, fényévekre vagyunk. Nálunk a kérdés az, tudunk-e valamin az utolsó pillanatban úgy változtatni, hogy mérsékeljük a kárt. – Megpróbáltunk közel férkőzni a láthatatlan belső hálózathoz In: HVG (2009. május 13.)
HVG