Egy baráti beszélgetés során, valamikor néhány szemeszterrel korábban, szóba kerültek azok, akik minket figyelnek. Nem lesik ugyan minden mozdulatunk, de tudják mit olvasunk, mit tanulunk, mi érdekel minket, a nagy általánosságot, ami egy embert felületesen jellemez. Összeesküvéselmélet-párti, sőt állítása szerint ebben egyenesen holtáig hősiesen kitartó ismerősöm véleménye, hogy erre a legjobb példa a könyvtár. Azaz, mit sem sejtve besétál az átlagember, kivesz néhány, az érdeklődési körét tárgyaló művet, ezt rögzítik és már ‘tudják’ róla azok, akik ezen (és a személyes) adatokat megszerzik, hogy a célszemélyt mi köti le annyira, hogy akár a szabadidejét is feláldozza annak érdekében. – F: febr. 18.
— A témával foglalkozó egyik korábbi figyelemfelhívó cikkünk: Érdemes szétverni a használt számítógép merevlemezét, link vagy: Kiadhatják-e a könyvtárak olvasóik adatait a nemzetbiztonságiaknak? link
A falnak is van füle — a könyvtárnak meg pláne
Régebbi hírforrás(ok): Espresso, link