Egyetemi könyvtár: kevesebb könyv, folyóirat elektronikusan, új gondolkodású munkatársak…

Válasszuk külön a könyveket és a velük kapcsolatos szolgáltatásokat, és ezt hívjuk Könyvtárnak, a többit pedig Egyetemi Kutatószolgálatnak. Ez a megoldás nem marketingfogás, hanem teljesen új szemléletről van szó. Ezután az új felfogásból következő — első látásra mellbe vágónak tűnő — teendőket veszi sorra a tanulmány:
– centralizálni kell a könyveket és a tereket a használók számára,
– az egyetem más tereiben is szolgáltatni kell (kollégiumokban, diákszövetségben stb.),
– kevesebb könyvet kell beszerezni (kivételt képez a különgyűjtemények gyarapítása), azokat is igény szerint;
– törekedni kell a forrásmegosztásra, és a katalogizálók felszabaduló kapacitását a szolgáltatásokra kell fordítani,
– nem érdemes olyan könyveket kérni könyvtárközi kölcsönzésben, amelyek a gyűjtőkörbe tartoznak: ezeket az Amazontól kell megrendelni (hamarabb jut hozzá az olvasó is),
– nem kell nyomtatott folyóiratokra előfizetni,
– az információforrásokat ne a megszokott (‘barokkos’) alapossággal tárják fel,
– át kell dolgozni a könyvtár honlapját,
– olyan munkatársakat kell toborozni, akik képesek ebben az új környezetben dolgozni,
– javítani kell a feladatok elvégzéséért vállalt egyéni felelősséget (természetesen a célok és a feladatok világos megfogalmazása mellett). – F: Könyvtár vagy információszolgáltatás? Hogyan biztosíthatják az egyetemi könyvtárak a túlélésüket? Gondolatok egy OCLC-felmérés kapcsán / ref.: Murányi F., In: Könyvtári Figyelő, 2008/4.