Kormányzat 2.0 — Obama rákapcsol, Európa fontolva halad, Magyarország…

Az új amerikai elnök internetes választási attrakciói árnyékba borították, hogy Barack Obamának egészen határozott elképzelése van arról, miként kellene az őt hatalomba segítő új, digitális nyilvánosság véleményformáló erejére támaszkodva újragondolni a kormányzati és politikai praxist. A megválasztott elnök szótárába ezért került be az ‘egyetemes hozzáférés’, és ezért kész azonnal megkezdeni a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos, a lefedett terület mértékére, a nyújtott szolgáltatás minőségére és árára vonatkozó szabályozás megújítását. A másik csapásirány az oktatás, a kutatás, és a magasan képzett munkaerő — vagyis maga a tudásszektor. Úgy tűnik, Obama alatt megvalósulhat a régi törekvés, a nem bevándorlási célú munkavállalást lehetővé tevő vízumok számának bővítése, Amerika kapuinak tágra nyitása a nagy tudású szakemberek előtt. Az adu ász mégis Obama tudománytámogatást átalakító programja. A nyilvánosságra hozott tervek szerint tíz év alatt duplájára kívánja növelni a kormányzati támogatás éves keretét, tovább erősítené az amerikai egyetemekre épülő alapkutatásokat is, s jelentősen megreformálná a szabadalmak védelmének rendszerét. Ha mindezt összevetjük a lisszaboni programmal, amely kimondottan tudásközpontú forradalommal kívánta az Európai Uniót a legversenyképesebb gazdasággá tenni 2010-re, akkor megérezhetjük, miféle kihívást hordoznak Obama tervei. A lisszaboni program kudarca közismert, ‘utolérés és előzés’ helyett a legfontosabb mutatókban növekedett a távolság a másik két erőcentrumtól, az Egyesült Államoktól és Japántól. Ez Magyarország számára sem ígér semmi jót, hiszen nemhogy duplázni, nemhogy növekedni nem tudott, hanem még meglévő pozícióin is rontani kezdett a tudományos kutatásra fordítható összegeket, a szabadalmak számát vagy az innovációs potenciált tekintve. Nem tudtak elindulni azok a korrekciós folyamatok, amelyek a közoktatási rendszer minőségét és teljesítményét a digitális korszak kívánalmaihoz és legkorszerűbb pedagógiai és intézményi-fenntartói modelljeihez igazította volna. Az unión belül is sereghajtók vagyunk idegennyelv-tudásban, iskolán kívüli tanulási hajlandóságban. – F: dec. 3.