Katalist, mint tudásközvetítő és raktározó ‘intézmény’ — 2. A használók

Előző lapszámunkban a Katalistnek inkább technikai és szakmai közéleti paramétereit tekintettük át. Most a 2400 körüli használó a téma. A Katalist használóiról nem készült felmérés, ezért az alábbi kijelentések sok éven keresztüli személyes beszélgetések tapasztalatain alapulnak.
– A szakmán belüli demokratikus, horizontális kapcsolati kultúrát terjesztő eszköz (bármely tag szava ugyanúgy eljut bármely taghoz — eltérően a döntően vertikális irányú kommunikációt folytató ‘offline’ könyvtárirányítási rendszerektől).
– A listán való megnyilatkozások nem választhatók el a szakma tagjainak szociokulturális jellemzőitől, olykor neurotikusságától, frusztrációjától.
– Gyakori motívum az öncenzúra, félelem az információmegosztástól, ami a kommunikáció minőségét a listán is rontja. Feltehetően összefügg ezzel az a tény is, hogy növekvő számban nem könyvtári emailcímmel iratkoznak fel használók.
– Főként az erős hierarchikus függésben nem lévő személyek nyilatkoznak meg rajta.
– Az irányítói csúcspozíciókban lévő személyek szükségét érzik e horizontális fórumon való jelenlétnek, de a legritkább esetben nyilatkoznak meg (ez a lehetőség — ún. lurker pozíció — természetesen bárki számára adott).
– A megszólalások gyakran hatalmas kontextusúak (kevés adattal, sok sejtetéssel, beavatatlanok számára — kontextus hiányában — kevésbé érthető nyelvezettel)
– Kvázi hivatalos funkciót is kezd ellátni: itt jelennek meg a Könyvtári Intézet közleményei, törvényben előírt álláshirdetések kis része, szakmai programok, KIT-ízelítők stb.
– A tagjainak vitakultúrája fejlődésben van (vö.: személyeskedés, sértődés stb.), de maga a fórum is segít ennek fejlődésében — bizonyos keretek között. Bár mindenkinek a saját gondja a legnagyobb, összehasonlítva más szakmai listákhoz képest az összeveszések száma és mértéke viszonylag szerény; pl. nincsenek tömeges leiratkozások. (Drótos László segítségével összeállította: (MG)