‘Két éve tapasztalom, hogy az érettségizett fiatalok mintha másik világból jönnének. Ezek a kaposvári gyerekek 1991-ben születtek. Ötévesek voltak, amikor megkezdődött a kereskedelmi televíziózás, egy évre rá a rádiózás. A felmérésekből tudjuk, hogy ez a korosztály tévén-rádión nőtt föl. Nem olvas, gyakorlatilag nem is tud olvasni, csak a szülő és az iskola e szomorú tény eltagadásában érdekelt. A könyv nem kultúrahordozó, a könyvtárak elnémultak. A gyilkosok (akárcsak áldozatuk) ‘rendezett családi körülmények’ között éltek. Ez ma nem jelent többet, mint hogy a szülő dolgozik (valószínűleg hajt éjjel-nappal, mint a barom), és a gyermek el van látva. Vajon szeretettel és törődéssel is el van látva, mint ruhával, mobiltelefonnal meg tévével?’ – F: jún. 2.
A könyv nem kultúrahordozó, a könyvtárak elnémultak…
Régebbi hírforrás(ok): Magyar Hírlap, link