David Baker a TMT áprilisi számában az egyetemi könyvtári szolgáltatások, különösen az információelérés terén, elsősorban az internetalapú eszközök és tartalmak növekvő használata miatti változásokat tekinti át:
– A finanszírozó retorikája nem az akadémiai, védett burokban lévő szolgáltatásokról szól, hanem a szabadpiacon életképes üzleti modelleket támogatja. A haszon éppen olyan fontos, mint az eredmény: a szabad elérés filozófiáján alapuló felhasználói gazdaság a használat szempontjából, ahol csak lehet, olyan szolgáltatásokat követel meg, amelyeket anyagilag is nagyra értékelnek azok, akik finanszírozták.
– A ‘könyvtár’ lassan elemeire bomlik, és digitális jövővel épül újjá. A digitális könyvtárak nem szükségszerűen kötődnek egyetlen fizikai helyhez vagy szervezethez, bár sok nő ki — és folyamatosan fog kinőni — egyfajta egyedi, esetleg fizikai alapon, gyűjteményeken és szolgáltatásokon nyugvó, ám digitális elemeket is tartalmazó létből. A legtöbbször összefésüli a kereskedelmi és a nem kereskedelmi beszállítók által nyújtott tartalmat és szolgáltatásokat. A digitális könyvtárban a fizikai elhelyezkedés lényegtelen, a formátumok különbözőek.
– A használóknak nyújtott digitális segítség kritikus sikertényező lesz: az egyéni tanulást segítő, és az egyéni gondolkodást fejlesztő útjelző tábla, ami az újítást és a szélesebb körű kezdeményezést egyaránt bátorítja.
– A tárhelyfejlesztés fontos része lesz a jövő digitális könyvtári fejlesztéseinek.
– A használók leginkább a népszerű keresőmotorokat kedvelik: a Google-t, a Yahoot, az Amazont és a hasonló kereskedelmi kínálatot. A könyvtárak feladata e szolgáltatások széles körű használatából adódó felhasználói elvárások integrálása, nem utolsósorban azért, mert a felkínált felületek használata kényelmes, és az eredmények remekül igazolják a szándékot.
– Megfelelő portálrendszerre irányuló szabványok fejlesztésével és támogatásával a keresőeszközöket apró bejáratként, portletként illesztik be, ezek jól megférnek egymás mellett egy intézményi portálon belül.
– A korábbi elektronikus és digitális könyvtári fejlesztések összesítő jellegűek voltak — fokozódó és egyedi előnyökkel jártak, amelyek azonban nem jelentettek teljes körű innovációt. Többnyire csak utólag gondoltak az integrációra. Tekintettel arra, hogy ma az egykor elkülönült diszciplínák egymásba áramlanak — például a tartalomkészítés területén –, döntő fontosságú, hogy mielőbb integrált megközelítést alkalmazzanak a digitális könyvtári fejlesztésben. – F: A digitális könyvtár jövője: a brit felsőoktatás és továbbképzés szempontjából. ref.: Vida. A.
‘Meghalt a dokumentumküldés, éljen a digitális könyvtár!’
Régebbi hírforrás(ok): Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2008/4.