Tudás és hálózat — interjú Bőgel Györggyel

Vajon mit ér és mennyit lehet fizetni egy hat oldalas Word anyagért? — szögezte nekem a kérdést egy tudásmenedzsment kutató, aki könyvkiadót is vezet.
Attól függ! — vágtam rá, amit Halassy Bélától tanultam adatbázis-tervező kurzusokon. Ha titkos recept (pl: Unicum) van benne akkor nagyon sokat, ha a krumplipaprikás receptje, akkor nem sokat — igyekeztem magyarázni.
Tényleg — mit ér a tudás ha nyelvbe, jelekbe bújtatott, azaz kodifikált? Többek között erről beszélgetünk Dr Bőgel Györggyel, a CEU — Business School professzorával: A kormánynak az a feladata, hogy a ‘nemzeti tudás’ menedzsmentjéről gondoskodjon, vagyis arról, hogy a közös tudáskincs gyarapodjon, fejlődjön, hozzáférhető legyen. Ebben a tekintetben rengeteg teendő lenne itthon — gondoljunk csak az oktatási rendszerre, az egyetemekre, a könyvtárakra, a közszolgálati televíziózásra, a közösségi tartalmak fejlesztésére, a nagy archívumok digitalizálására. Vannak jó kezdeményezések és eredmények is, de a haladás sokkal gyorsabb is lehetne. Csak egy példa: barangoljunk egy kicsit néhány hazai egyetem honlapján. Melyiknél érezzük, hogy ‘sugárzik belőle a tudás’? Az egyetemeinkről egyre inkább piaci szereplőkként gondolkodunk. Segíti ez a tudásmegosztást? – F: ápr. 28.