Próbáltunk már valaha gyerekfejjel közelíteni a könyvtári szolgáltatásokhoz? Azt gondolnánk nehéz, ha nem lehetetlen dologra vállalkozik az, aki a nyughatatlan, csapongó gyermeki figyelmet próbálná meg lekötni az adatbázisok, keresőfelületek változatosnak nem mondható világával. A dán könyvtárosok szerencsére nem adták fel ilyen könnyen a dolgot, és sikerült másokat is (könyvtárakat, cégeket, egyetemeket) rávenni arra, hogy a legmodernebb technológiát segítségül híva, forradalmian új módszereket dolgozzanak ki. Az Aarhusi Városi Könyvtárban 2006 tavaszán végzett kísérletükben arra keresték a választ, vajon az egészen fiatalok hogyan használnák az interaktív eszközöket a könyvtári szolgáltatások világában. Igyekeztek olyan tárgyakat alkotni, amelyek révén a valódi és a virtuális valóság közelebb kerül egymáshoz, ugyanakkor az érzékekre hatás, illetve a mozg(at)ás révén alkalmasak a tanulásra és a tapasztalatgyűjtésre. A Bibphone tervezésénél abból indultak ki a feltalálók, hogy hasznos dolog lehet, ha egy könyvről különböző értékeléseket hallunk, mielőtt belekezdenénk az olvasásába. Kétféle változatát lehetett kipróbálni a kiállításon: vagy az olvasó mondhatta el (nem feltétlenül hízelgő) véleményét egy adott műről, vagy hallgathatott róla ismertetést, kritikát. Senki nem élt vissza a kontrollálatlan bírálat lehetőségével — ami újfent a használók bátrabb bevonása melletti érvnek bizonyult. I-Land néven egy, a helytörténeti oktatásban hasznos eszközt próbálhattak ki az érdeklődők. – F: Interaktív gyermekkönyvtár.
Interaktív gyermekkönyvtár
Régebbi hírforrás(ok): Könyvtári Figyelő, 2007/3. Manci: link