Kiszervezések japán könyvtárakban is

Az állami egyetemeken 2004-ben döntő jelentőségű reorganizációs és konszolidációs lépések történtek; állami egyetemi vállalatokká alakultak át annak érdekében, hogy az egyetemi menedzsment autonómiája nagyobb legyen a költségvetés és a személyi ügyek tekintetében. Ebben a keretben az egyetemi könyvtáraknak is egyértelműen igazolniuk kell létük szükségességét. Japánban majd minden egyetemi könyvtár él az osztott katalogizálás előnyeivel az NII által működtetett NACSIS-CAT rendszer révén. A katalogizálásban is érvényesül az outsourcing, azaz a munka szerződéses kiadása, vagy a rekordok megvásárlása külső cégektől. Az egyetemi könyvtárak állományának általában több mint 60%-a japán, így a katalogizálásban az AACR mellett saját katalogizálási szabályzatot is használnak a japán és néhány ázsiai nyelven megjelent könyvek feldolgozására.
Az internet növekvő népszerűsége megkérdőjelezi a könyvtárak utolsó mentsvár szerepét, megváltoztatja a használóknak azt a szokását, hogy személyesen felkeressék a fizikailag létező könyvtárakat. Az i-mode lehetővé teszi, hogy a felhasználók mobiltelefonjaikon keresztül férhessenek hozzá az internethez.
Néhány könyvtár bevezette ezt a technológiát OPAC-jának elérhetőségére, elsőként a Toyama Egyetemi Könyvtár 2000-ben. A japán egyetemi könyvtáraknak több súlyos nehézséggel kell szembenézniük. Az első mindjárt a költségvetési megszorítás mind az állománygyarapításban, mind a személyi kiadásokban. Ez alól egyetlen könyvtár sem kivétel. Mivel a szakképzett munkatársak száma csökken, a könyvtárak rákényszerülnek a feladatok kiszervezésére, ami a minőség gyengülését hozhatja magával. – F: Hosono: Changes in university and public libraries in Japan. In: IFLA Journal, 2006/2. Rerálva: TMT 2007/5. ref.: Papp I.