Számítsuk ki a közkönyvtári szolgáltatás értékét!

Vitán felüli, hogy a közkönyvtárak támogatják a helyi gazdaságot; erősítik a demokratikus társadalmat, a polgárokat a közéletben való részvételre nevelik, ellene vannak a társadalmi kirekesztés jelenségeinek; és hozzájárulnak a kultúra terjesztéséhez. A könyvtár tehát értéket teremt. Koncepcionálisan az érték két értékelési paradigma szerint közelíthető meg.
A. Gazdasági értelmezés gazdasági értéket tulajdonít mindazoknak a társadalmat érintő ‘jótéteményeknek’, amelyek a könyvtári szolgáltatások használatából következnek. Ilyen érték több módszerrel határozható meg. Ennek módszerei: járulékos értékelés (azt állapítja meg felméréssel, hogy van-e fizetési készség valamely javak vagy szolgáltatások elérésére), ‘útiköltség’ módszer (megbecsülhető az egyén adott célja elérése érdekében kiadott költség), optimizációs módszer (egy szolgáltatás hiánya esetén felmerülő közösségi kiadás, és a szolgáltatás tényleges költségének hányadosa).
B. Társadalmi értelmezést célozza a kísérleti jellegű elméleten alapuló értékelés (minden program vagy projekt mögött áll egy elmélet, mely célokat, cselekvéseket, stratégiákat tartalmaz. Ezeket kell mikrofázisokra bontani, és hatásait folyamatosan figyelemmel kísérve értékelni. Eredményre talán a sok elemző módszer szintetizálása vezethet. – F: Il bilancio sociale della biblioteca / Peraldo Lietti, Stefano Parise. In: Boll.AIB. 46 (2006) 1/2 p. 9-21. Referálva: A könyvtár társadalmi mérlege / ref.: Mohor J., In: Könyvtári Figyelő 2007/1. Manci: link