A hangoskönyv-kiadásnak azonban még nincs igazi kultúrája, még nem igazán működik: ehhez több kell a monoton olvasásnál, több kell egy neves szerzőnél, több kell a zajos és/vagy tompa hangnál. Ha bármelyik elem olyan jó tud lenni, hogy azt a művet magunkban olvasva egy kicsit is hiányoljuk, talán jó úton járunk. Valószínűnek tartom, hogy egy új audio-műnem születésének idejét éljük, melynek születése azonban egyelőre bizonytalan: vagy megtörténik, vagy nem. Mindenesetre szép és izgalmas feladat rátalálni arra a hazai ízre, arra a sajátos, nálunk működő jellegzetességre, amitől a magyar hallgató számára is fogyaszthatóvá válnak a hangoskönyvek. Persze mások, máshol is megpróbálkoztak már mindenfélével. Hogy nálunk mi a helyes megoldás, az csak akkor derül ki, ha tovább keressük a titkos receptet. – F: jan. 11.
Gagyizás vagy értékteremtés? — jegyzet a hangoskönyv-kiadásról
Régebbi hírforrás(ok): link