Mit érdemes tenni válság idején? — maszatolni biztosan nem

Egyre kevesebb a szavak hitele a cégek megtépázott hírnevének helyreállításában, vélik a nemzetközi nagyvállalatok vezetői. Az mfor.hu a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó ügynökség és a KRC Research kutatóintézet aktuális kutatásának segítségével a cégek válságkezelési szokásait térképezte fel. A szakértő szerint a bűntetéstől való félelem, a fenyegetettség miatt sem szeretik bevallani a hazai vezetők, ha hibáznak. A cikk további megállípításai: ‘a válságkommunikáció során az azonnali reakció és az őszinte, tartalmilag pontos tájékoztatás a két legfontosabb fegyver.’ Idehaza ritka a kríziskommunikációs forgatókönyv, s azt sem mindenki tudja hasznosítani, mivel a benne foglaltakat — amelynek csak egy szelete a kommunikáció — jól be kell gyakorolni. Nemzetközi felmérés szerint a legjobb módszer a hírnév helyreállításához, ha a szervezet bejelenti, milyen konkrét lépéseket tervez a probléma megoldására, kialakít egy válságelőrejelző rendszert, és olyan folyamatokat épít be a működésbe, amelyek bizonyítják, hogy elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett. – F: okt. 30.
— OSZK-beli ‘könyvégetés’, NKÖM-főosztályból osztály, könyvtárak összevonása, több tízes nagyságrendű létszámleépítések… Bár a könyvtárak jellemzően nem válságérzékenyek, több olyan eset is akad, melyhez jót tenne a szakmában a pr részét képező váságmenedzsment-szaktudás. Ennek hiányában az információvisszatartás és a kommunikáció halogatása vagy a tájékoztatás teljes visszatartása a jelemző. Ezek eredője a szakmán belüli bizalomvesztés és a demoralizálódás. E romboló hatások megelőzésére vagy legalább csökkentésére érdemes foglalkozni a válságkezeléssel. (MG)