Távhasználat? Na, azt már nem! — Út a biztos ellehetetlenülés felé?

Az utóbbi hetekben több olyan könyvtárvezetői véleményt hallottam, mely szerint a fizikai (helyben)használat támogatására a távhozzáférés, távtájékoztatás szigorítását, megszüntetését szorgalmazzák saját hatáskörükben. Mindeközben Moldován István útibeszámolójában ezt olvasom: ‘Egy Washingtonban élő, nyugdíjas magyar könyvtáros kolléganőtől hallottam, hogy az olvasók jelentős többsége már szinte csak az online, közvetlenül elérhető digitális dokumentumokat keresi.’ (link ) A kijelentés nem meglepő; igazát számos felmérés, publikáció is igazolja. Mint ahogyan azt is, hogy a könyvtárhasználat csökkenése feltehetően leginkább az online szolgáltatást kínáló konkurensek hatására vezethető vissza. Stratégia lehet tehát a nem konkurálás, a kiegészítő jellegű együttműködés, illetve a saját fejlesztések. Az első veszélye a további piacvesztés, a középsőt a kommunikációs gyakorlatlanság, az utolsót pedig a hiányos szakértelem gátolja. Legveszélyesebbnek az mutatkozik, ha az intézmnyek semmit sem lépnek.