Menedzsment-eljárások 2. — Karcsú menedzsment

Két pont között a legrövidebb út az egyenes. Az áttételek a kommunikációban is növelik az erodálódás, torzulás esélyét. A párhuzamos munkák felesleges kiadást jelentenek: a teljesítmény marad, de a ráfordítás növekszik. E tapasztalatokra vezethető vissza a kilencvenes évektől emlegetett karcsú menedzsment (lean management). Célja, hogy a fő folyamatok azonosítása után leszedjen minden felesleges rárakódást. (Hogy mi a felesleges, arról hosszasan lehet vitatkozni. Általában más nézeten van a finanszírozó fél, a végfelhasználó és az ilyen tevékenységekben résztvevő fél. Stabil piacgazdálkodásban jó eséllyel a használó, a kezdőben leginkább a fenntartó, nagy hatalmi távolságú kultúrában pedig általában a szolgáltató érdekei kerülnek előtérbe.) A támogató folyamatok leválasztása vagy megszüntetése — ha nem körültekintően történik — a rendszer összeomlásához vezethet, ellenkező esetben teljesítménynövekedés várható. A vertikális karcsúsítás csökkenti, akár meg is szünteti az ellátási láncban a közvetítők szerepét és a demokratikusabb igazgatás irányába hat, például megkérdőjeleződik a merev hierarchia (vö.: országos–megyei–városi–kistelepülési könyvtári tagozódás). A karcsúsítás áldásos rugalmasságnövelő hatását és biztonságcsökkentő várható hatását (vö.: a horizontálisan redundás, párhuzamos tevékenység biztosabbá és költségesebbé teszi a rendszert) cselekvés előtt érdemes átgondolni. (MG)
– További irodalom pl.: Middle managers — a defunt species? / Sheila Corrall.
In: Library Manager 1 (1994) 3 p. 25 ; Lean and its limits : Management focus.
In: The Economist Vol. 340 (September 14th 1996) No.7983 p. 71.