Érzelmileg intelligens, vagy kompetens a jövő munkása?

Az új üzem- és munkaszervezési koncepciók a korábbiakhoz képest más munkaerő karaktert is kívánnak. Csökkan az igény a szakmákhoz, feladatokhoz kötődő specializációnak, a munkaadók elsősorban azokra a sztárdolgozókra építenek, akik az egész folyamatot átlátják. Egy ilyen sokoldalúan képzett embernek kevésbé kell betagozódnia a merev hierarchikus rendszerbe, nem szükséges betartania valamennyi szolgálati utat, a maga ura lesz, ha vezetője [tehát: nem főnöke!] nincsen. Így munkavállalóból lassan munkavállalkozóvá válik. Az effajta szervezeti átalakulások légkörében felértékelődik az ún. kompetens tudás. A kompetencia a megszerzett tudásanyagnak, képességeknek és gondolkodásmódoknak a szokásostól eltérő helyzetekben is alkalmazható része, az egyén tényleges tevékenységeiben ténylegesen megjelenő eredmény, minőség. A kompetencia szokásos felosztása (szakmai, módszertani, személyes és szociális kompetencia) mellé Daniel Goleman bevezette az érzelmi kompetencia fogalmát. Ez a fogalom az érzelmi intelligenciának azt a részét jelenti, amelyet az EQ-ból valóban használ az egyén. Az érzelmi kompetencia jelentősége abban mutatkozik meg leginkább, hogy az érzelmek segítségével szelektálja az egyén az őt érő információáradatot, az érzelmei segítségével hatékonyabban tárolja, dolgozza fel, és — ez a legfontosabb — hívja elő az információkat.