A kulturális fejlesztési stratégia a NKÖM-ben lekerült a napirendről, illetve új készül. Nincsenek kulturális örökségre vonatkozó fejlesztési irányelvek (az ellenpélda a Monok István említette Finnország volt). A MITS megvalósítására sincsen pénz. A stratégia és a taktika nem került összhangba — hangzott el többek között ‘A kutatás-fejlesztés jelene és jövője az EU új tagállamainak nemzeti könyvtáraiban’ szimpóziumon június 22-én az OSZK-ban. A stratégiátlanság illetve koordinálatlanság (pl. a NKÖM, OM és a IHM között) visszatérő téma volt. Feltehetően nincsen kutatásfejlesztési stratégia sem (Téglási Ágnes, OM). Ahol pedig van valamilyen, az döntően a kínálatra, nem pedig a használói igények figyelésére és szolgálatára összpontosít. Hasonlóképpen a felszólalók szavai is mindössze 3-5%-ban szóltak ez utóbbi szempontokról. Pl. hogy az OSZK-ban 6-7 helyen végeznek digitalizálást; havi több mint 10.000 kép készül, melynek töredéke kerül a szolgáltatásba.
Kérdés volt — és talán maradt — hogy szükséges-e, és ha igen, milyen kutatást érdemes végezni a nemzeti könyvtárakban. Galambosi András (IHM) nem tartotta kizártnak, hogy a parlamenti ciklus vége felé ismét lesznek gyors és látványosságában értékes eseményt elváró, hirtelen kiírt pályázatok. Dr. Hanák Péter (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) javaslata szerint a piaci igényekre és a meglévő pályázati kiírásokra érdemes rámozdulni, egyébre, hagyományos szolgáltatásokra nem várható forrás. Moldován István javaslata szerint tanulni szükséges a piactól, példának az elektronikus dokumentumhasználati statisztika visszacsatolásainak lehetőségét említette. A szimpóziumon elhangzottak rögzíttettek, és a megállapítások felkerülnek a TEL-ME-MOR honlapjára.