A sales-esek, avagy a tájékoztatók hatékonysága

A sales-es szakemberek (könyvtárra fordítva: a használókkal közvetlenül kapcsolatot tartó szolgáltatók) 55 százaléka nem rendelkezik semmilyen kereskedői tehetséggel, s nem ebben az üzletágban kellene tevékenykednie. 25 százalékuknak ugyan ezen a területen, de más pozícióban kellene lennie, és mindössze 20 százalékról mondható el, hogy a megfelelő helyen van — derül ki egy hazai szolgáltatókat vizsgáló felmérésből. A cikk felfejti a mentegetőző szövegeket is:
– Mi kizárólag tapasztalt szakembereket alkalmazunk — jelentése: Nincs kiépített rendszere a szakemberfejlesztésnek.
– Sales-es csapatunk kreatív, önálló egyéniségekből áll — jelentése: Képtelenek vagyunk embereink irányítására, nem vagyunk tisztában cselekedeteikkel.
– 6-12 hónap, mire beletanul valaki a szakmába — jelentése: Legalább egy évnek el kell telnie, mielőtt véleményt tudnánk alkotni alkalmazottunk teljesítményéről.
– Több vasat képesek a tűzbe tartani — jelentése: Nem vagyunk vele tisztában, milyen szinten sikerül ezeket a vasakat felmelegíteni.
– Képtelenség manapság jó szakembert találni — jelentése:Nem tudom, hol vagy mit keresek.
A cikk további részében az ügyfelek igényein alapuló eladási stratégiát javall.

Régebbi hírforrás(ok): – F: okt. 20., link — A könyvtári tájékoztatók hatékonyságának vizsgálatával kapcsolatban nincsenek elérhető hazai felmérések. Pedig hatékonyságuk alapvetően befolyásolja a könyvtárak megítélését. Vonatkozó külföldi példák elérhetők a MANCI adatbázisban.
Mire jó a referensz? címmel Koltay Tibor írása a 3K októberi számában a hús- vér tájékoztató által ki- és felhasználható tudások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, az elektronikus tájékoztatás fejlődését is áttekintve — külföldi irodalmak alapján. (MG)