Kutatók folyóirat-olvasási szokásainak változása

A rövidesen megjelenő TMT cikke a tudományos kutatók folyóirat-olvasási közelmúltbeli szokásainak alakulását három szakaszra osztja: korai (1990-93), kibontakozási (1990-es évek végétől máig), fejlett (2001-2). Megállapítja:
— Az elektronikus forrásokból származó olvasmányok aránya jelentősen nőtt: 0,3% volt a korai szakaszban, 38,8% a középső szakaszban, és 79,5% a fejlett szakaszban. A válaszokból azonban kiderül, hogy a folyóiratok friss számainak böngészésére a tudósok ma is a nyomtatott formátumot részesítik előnyben.
— A fejlett technológiák eredményeképpen a tudósok kevésbé gyakran lapozzák át az egyéni folyóiratokat, viszont több időt töltenek online adatbázisokban való kereséssel. Az online keresések aránya 8,5% – 14,4% – 39% a három időszakon keresztül.
— A hivatkozások által azonosított cikkek aránya nőtt (az összes találat 5,6%, 12,8%, illetve 16% a három szakaszon keresztül), ami a fejlett keresőrendszerek hivatkozáscsatolási funkcióinak sikerét mutatja.
— A tudósok a keresés eredményeképpen fellelt régebbi cikkeket értékesebbnek tartják a frissen publikáltaknál, amelyeket tájékozódás és ismereteik szinten tartása céljából leginkább böngészés útján találnak meg.
— A könyvtárban fellelt cikkek egy kutatóra jutó mennyisége jelentős növekedést mutat: 41 – 78 – 112 cikk. (…) a bővített funkciók, a szakirodalom retrospektív konverziója és a különböző információrendszerek integrálása tovább növeli a szakfolyóiratok használatának fontosságát.