Hatékonyabbak lettek a finn közkönyvtárak

“A 2001. évhez képest 2%-ot javultak a könyvtárak hatékonysági mutatói. A trendet a kölcsönzés és a könyvtárlátogatás árának csökkenése, a gazdaságossági mutatószámok kisebbedése, valamint a használatnak mind a nyitvatartási időre, mind a személyzetre vetített növekedése igazolja. Ugyancsak hatékonyabb lett az állomány forgása.”
— E fentebbi két hír közös mondanivalója lehet, hogy a szolgáltatások – a könyvtári is — ha nem is túl egyszerűen, de mérhetőek anyagi eszközökkel. Annyira legalábbis mindenképpen, hogy a szolgáltató költségvetési szervezetek megtanuljanak az adófizetők által ‘rájuk bízott’ pénzeszközökkel hatékonyabban bánni. A hazai könyvtárak sikertörténetei az utóbbi évtizedekben szinte kivétel nélkül többletforrások bevonásának hatására keletkeztek, ami a szakmai gondolkodást aligha vezeti a tudatos gazdálkodáson alapuló tulajdonosi szemlélet irányába. A finn példában a meglévő források jobb felhasználását sikerült megvalósítani, ami felelős — ha tetszik: polgári — gondolkodásra utal. A többletforrások bevonása árán elért eredményesség- (és nem hatékonyság- ) növekedés viszont az állami tervgazdálkodás szemléletét élteti tovább. Biztos vagyok abban, hogy a gyengélkedő könyvtári imázst tartósan csak az előbbi képes javítani. (MG)