Közép-Európa és az internet

Az Infinit-hírlevél a fentebb közölt hírrészletet is tartalmazó tanulmány további részében összefoglalja a lengyel, román, szlovák és szlovén előadások tapasztalatait: ‘A konferencián elhangzottakat összegezve elmondható, hogy a bemutatott országok helyzete és az előadók hozzáállása nem tér el attól, amit Magyarországon is tapasztalni. Mindegyik ország küszködik az alacsony internetpenetráció problémájával, ami attól függetlenül is igaz, hogy ezen országok fejlettsége meglehetősen eltérő – még a legfejlettebb Szlovénia is komoly, a digitális szakadék miatti kihívással néz szembe, legalábbis az előadó megítélése szerint. Az is jellemző volt, hogy az előadók — leszámítva talán a szlovén kollégát — inkább kritikusan látták saját országuk helyzetét. Bár reménykednek az uniós felzárkózásban, tisztában vannak azzal, hogy az elmaradottság hatalmas. Mindez pedig beágyazódik egyfajta panaszkultúrába, miközben ezzel szöges ellentétben – de persze érthető okokból – megjelenik a versengés is: a románok bizonyítani szeretnék, hogy alkalmasak a csatlakozásra, a szlovákok, hogy nem igazán vannak elmaradva a csehektől, stb. A harmadik fontos közös momentum pedig, hogy mindenhol keresik a megfelelő politikai megoldást az önállósuló informatikai terület kezelésére. Ennek részeként Szlovéniában Információs Társadalmi Minisztériumot hoztak létre, amely már nevében is jelzi, hogy számukra nem az informatikai, nem a technológiai kérdések állnak a munka homlokterében. Ugyanakkor kiderült, hogy az információs kihívás horizontális természetéből (tudniillik, hogy keresztbe metszi a hagyományos minisztériumi struktúrát) fakadó politikai konfliktusok (ki a terület “igazi” gazdája, ki rendelkezik a költségvetési források felett) mindenhol napirenden vannak.’