A közkönyvtárak megújulásának szükségessége

Az október második felében megjelenő Könyvtári Figyelőben (2003/3) olvastuk: Nagy a bizonytalanság abban, mit is értsünk érték alatt — véli Rodger asszony, az evanstoni (Illinois,USA) városi könyvtári bizottság elnöke. (…) A viták mindig akkor kezdődnek, amikor a pénzügyi források szűkössé válnak, de nem azért, mintha a fenntartók nem szeretnék a könyvtárakat, hanem mert a közpénzek igencsak szűkösen csordogálnak. Ilyenkor a könyvtár vezetőjének fel kell tennie a kérdést: “Mit tehetünk, hogy a köz számára még több értéket hozzunk létre? (Nem azt, hogyan szerezhetnének több pénzt! A közkönyvtárak azért fontosak, mert a köz számára jelentenek értéket.) (…) Miért is jutnak a közkönyvtárak közpénzekhez? — Erre három válasz is lehetséges: egy szociológiai, egy történeti és egy gazdasági. A közkönyvtárak a tanulást és az egyenlőséget szolgáló közintézmények, amelyek azért jöttek létre, hogy a könyvek beszerzésének magas árát a közösség tagjai között elosztva, az olvasás révén a tanulást segítsék mindenki számára, és így szolgálják a közösséget. Amikor egy közkönyvtár tevékenységét értékeljük, vizsgálnunk kell, hordoz-e a közösséget szolgáló értékeket. (…) Az érték “háromszöge” szolgálhat támpontul, amelynek csúcsai: 1) a közösség számára nyújtott értékek, 2) az intézmény jogi-politikai támogatottsága és 3) a könyvtár tevékenysége (eredményei). A cikk további, befejező részében a könyvtár értékteremtő működéséhez elengedhetetlen attitűdök (a reagálás képessége, a figyelem és a rugalmasság) mellett a könyvtári tevékenység javításának fontos szakaszaira (elemzés, teendők kijelölése, társadalmi-politikai környezet vizsgálata, befolyással bíró trendek keresése) és gyakorlati teendőire is kitér szerzőnk, aki szerint intézményeink legfontosabb kérdése mindig az legyen: “Hogyan lehetünk még értékesebb könyvtárai a köznek?”