Tudásmenedzsment 15. (Projektek a gyakorlatban)

A tudásmenedzsmentre fordított energia legnagyobb részét az emészti fel, hogy a tudást tudásként kezeljék, olyan entitásként, amely az azt létrehozó és használó emberektől elválasztható. Ezen belül is a leggyakoribb kérdés, hogy miként lehet a tudást a szervezeten belül előcsalogatni a tatasztalt emberekből. Mint korábban már volt szó róla, ez csak kedvező szervezeti kultúra (leginkább feladat-, személy-) esetén valósulhat meg. (A hazai nagyobb közkönyvtárakra — legalábbis 1996-ban még — nem ez jellemző, vö.: Szervezetfejlesztési lehetőségek a megyei könyvtárakban / Csapó–Barlai, Könyvtári figyelő, 1996/4. p. 611-622., elektronikusan sajnos nem elérhető).
A tudásmenedzsment alkalmazása természetszerűen az egész HR-re kihat: pl. az újonnan érkezők szocializációja, a tudásmegosztás serkentése, vállalati mítoszok és történetek megalkotása, kulturális rítusok, rutinok általános közvetítése, a tudásmegosztás és a teljesítményértékelő rendszer harmonizálása. Ide tartozik például a Buckman Laboratories éves ?Legjobb ötven tudásmegosztó díja is, utalva arra, hogy a tudás előállítása önmagában kevés a szervezeti sikerhez.
Prózaibb, de ugyanolyan hasznos a személyes kontaktusok számának tudatos emelése: a tudósok és a mérnökök tapasztalatcseréjének hatékonysága egyenesen arányos személyes találkozásaik sűrűségével. A tudásmegosztás érdekében változtatni kell a kreatívok ösztönzési és jutalmazási rendszerén (vö. pl.: Néhány gondolat a vezetés eredményesebbé tételéről (avagy hol van a bölcsek köve) link ) Ellenható tényező a létszámcsökkentés. A szerzők arra is utalak, hogy azok a vezetők képesek a “kreatívok” támogatására, akik maguk is elértek egy intellektuális szintet: a kezdeményezések mellett kiálló vezetők maguk is intellektuális, nagy műveltségű emberek voltak. Alapos olvasottsággal és kiváló iskolai végzettséggel rendelkeztek, megteremtették a
tudásorientált kultúra létrejöttének feltételét.
Összefoglalásként a tudásmenedzsment-projekt sikertényezői:
1. Tudásorientált szervezeti kultúra
2. Technikai és szervezeti infrastruktúra
3. A felsővezetés támogatása
4. Kapcsolat a gazdasággal vagy az értéknövekedéssel
5. Folyamatorientáltság
6. Egyértelmű jövőkép és nyelv
7. Újfajta motivációs eszközök
8. Valamilyen fokú tudásstruktúra
9. Többféle tudástranszfer-csatorna. (összeáll.: MG)

Régebbi hírforrás(ok): Tudásmenedzsment / Thomas H. Davenport, Laurence Prusak. – Budapest : Kossuth, BKE Vezetőképző Intézet, 2001. – 195 p.