Tudásmenedzsment 14. — A tudásmenedzsmentet segítő technikák

A szerzők szerint “a mesterséges intelligencia hiányosságainak fokozniuk kellene az emberi intelligencia elismertségét.” Ám a korábban divatos diszciplína helyett ez utóbbi meglehetősen lassan halad. Gyakori, és nagyon makacs tévhit a mennyiségi szemlélet; ti. hogy a sok információnál jobb a több. A mennyiség ugyan fontos lehet az adatmenedzsernek, a tudásmenedzsernek azonban kimondottan ellensége. (A könyvtárak leggyakrabban emlegetett mutatója is az állománynagyság, ám azzal kapcsolatban, hogy ez mekkora ellátandó célcsoportra jut, hogy 100 könyvre egy évben mennyi kölcsönzés jut, vagy hogy egy kölcsönzésnek mekkora a költségvonzata, már jóval szemérmesebbek az adatgazdák.) Hasznosak lehetnek a sokak által hozzáférhető online tudástárak, legalábbis akkor, ha van hozzájuk jó tárgyszójegyzék — ami ismét csak a potens könyvtárosok kompetenciája 🙂 Szintén a mennyiségi veszéllyel áll kapcsolatban, ha a tudástárban a haszontalan információ kiszorítja a hasznosat.
[Maurice Line mondotta volt, hogy a könyvtárak állományát három részre lehet osztani:
1. A nagyon értékes és jó dokumentumok — ezeket már ellopták.
2. A további még érdekes dokumentumok — ezek nem találhatók a polcon, mert kikölcsönözték őket.
3. A maradék, legkevésbé érdekes dokumentumok, amelyeket bőszen őriznek és óvnak a könyvtárosok.]
Állományodat tehát csak addig növeld, amíg ezzel arányban növekszik a kölcsönzés. Illetve fordítva: addig csökkentsd, amíg a kölcsönzés nem kezd csökkenni. Ha átléped a határt, pazarolni, hazardírozni kezdesz. A technológia önmagában nem készteti az egyént arra, hogy megossza tudását. Az ebbéli fejlesztés (pl. telematika) tehát nem elégséges. A siker érdekében nemcsak le kell bontani a közlési gátakat (vö.: autokratikus menedzsment, törvényi túlszabályozás, szakmai kompetenciával nem párosuló pozíciók és előjogok stb.), hanem ösztönözni is szükséges a tudásmegosztást. A szerzők tapasztalata az is, hogy ha a dolgozók látják, hogy cégük pénzt és időt nem sajnálva fejleszti például weboldalait (vö. naprakész és könnyen kezelhető könyvtári portálok), komolyabban fogják venni a tudásmenedzsmentet. (összeáll.: MG)