A bizonyítékokon alapuló könyvtári munka az Evidence Based Health Care-ből, azaz a bizonyítékokon alapuló orvoslásból alakult ki magát önálló rendszerré a 90-es évek legvégén. Az angolszász országokban eleinte ezt a módszert az orvosi szakkönyvtárakban alkalmazták, mint egyfajta új, a bizonyítékokból kiinduló információrendszerezést. Az új irányzatot előhívó probléma az orvostudományi szakcikkek, dokumentumok mennyiségének exponenciális növekedése volt, mely szinte lehetetlenné tette és teszi még ma is a legújabb, az adott eseteknek megfelelő eljárásokat leíró dokumentumok pontos felkutatását. Dr. Dave Sackett, a módszer egyik megalkotója így határozza meg a bizonyítékokon alapuló orvoslást: „A beteg kezelése a létező legjobb bizonyíték (precedens) következetes, egzakt és kritikus használata alapján.” Ennek megvalósítása érdekében szükség van a módszer használatára a könyvtárakban is. Így megnő az orvosi szakkönyvtárosok szerepe, nem csupán könyvtárosi, hanem akár orvosi értelemben is. Az Evidence Based Librarianship módszerét alkalmazva az orvosi könyvtárakban a dokumentumok szűrését 3 szempont alapján végzik: – szavahihetőség és érvényesség (ezzel a kutatási módszert és magát a kutatást ellenőrzik)
– eredményesség (a dokumentumban foglaltak eredményeit vizsgálják)
– alkalmazhatóság a konkrét esetben.
Ezekből az irányelvekből kiindulva, a módszert kiterjesztve kezd népszerűvé válni az EBL, azaz a bizonyítékokon alapuló könyvtári munka, amely elsősorban a nagy mennyiségű információ megszűrésére, a keresések gyakori felületességének kiküszöbölésére, s a gyakorlatnak a bizonyítékokhoz való közelítésére szolgál. Tágabb értelemben lehetővé teszi, hogy az olvasóközönség pontosabb, a kérdéseit valóban megválaszoló információkhoz juthasson.Ehhez a következő eljárás szükséges:
– a probléma beazonosítása
– pontos kérdés megfogalmazása
– a bizonyíték (precedens) felkutatása
– a megtalált bizonyíték fontosságának vizsgálata
– a bizonyíték alkalmazhatóságának ellenőrzése
– annak eldöntése, hogy a bizonyíték felhasználásra kerül-e
– az alkalmazás eredményeinek megfigyelése
– az eredmények és az egész eljárás rögzítése a későbbi felhasználás megkönnyítése érdekében.
A módszer elsajátítása szemléletváltást is jelent, hiszen ezt alkalmazva a könyvtárosoknak meg kell szabadulniuk megszokásaiktól, egyéni problémamegoldási eljárásuktól, és egzakt forrásokban – statisztikákban, felmérésekben – kell elemző módon felkutatniuk az információt.
(Források: Evidence-based decision-making, http://www.eblib.net/,
Evidence based health care: diverse career opportunities for librarians /
Greg Fowler.
http://www.alia.org.au/conferences/alia2000/proceedings/greg.fowler.h
tml (2003. jan 3.),
Evidence based Library Services / Steve Fesenmaier. In:
http://www.lisnews.com – 2002. jún. 27.,
“Librarian heal thyself”: Evidence Based Librarianship, useful,
practicable, desirable? / Andrew Booth In:
http://www.icml.org/tuesday/themes/booth.htm)(szemlézte: KE)