Természetesen e hírlevél szerkesztői is magukra vehetik — és veszik is — az “Email newsletters pick up where websites leave off” cikk megállapításait. Egyik ilyen, hogy a honlap és az email kommunikációs szempontból hatékonyan kiegészítik egymást. Szerkezetében, használhatóságában legyen a lehető legegyszerűbb. Az, hogy egy elektronikus hírlevelet mennyire olvasnak el, szorosan összefügg terjedelmével. Minél rövidebb, annál jobb. Hasznos, ha van tartalmi összefoglalója.
— A könyvtár növelheti olvasóinak lojalitását, ha elektronikus formában (is) kínál számukra hasznos információt. A célzott érdeklődési csoportok címlistája nagy kincs; nem véletlenül adják-veszik drága pénzen az erre szakosodott marketingvállalkozások. Esetünkben természetesen nem az adásvétel, vagy az adatok továbbadása a kérdés, hanem az olvasók igényeinek minél hatékonyabb szolgálata. Gondoljunk bele: ha a városi könyvtár ismeri a zenei könyvtári részleg rendszeres látogatóit, engedélyt kap, kér emailek küldésére, s a célcsoport kibővítésén dolgozik – a potenciális használók becserkészésén –, majd friss szakirodalmi és aktuális helyismereti és közhasznú információval látja el őket (emailben, esetleg hírlevélben), nagy esélye van arra, hogy egy nap arra ébred a zenei könyvtáros: ő a város zenei érdeklődésű embereinek információs központja. (Természetesen a példában a zenei érdeklődést kicserélhetjük hobbikertész, történelemtanári, vasútmodellező, vagy akár vállalkozói információra.) E tevékenységgel a könyvtáros figyelmének központja óhatatlanul a felhasználóra és a tudásra, s kevésbé a (hagyományos értelemben vett) könyvtárra, illetve információra terelődik. E szemléletváltást nevezik ma kívánatosnak. (MG)